Szint Katalin Sziena jön és ül előttem. Majd feláll és elmondja a Isten dicsőségét. Mondja: "Dicsőség Jézusnak."
"Kedves gyermek, hallgass meg, amit mondani jöttem. A mai egyházvezetőkről sokan és a legtöbb embernek nem az a képük, aminek lenni kellene. Eltekintve az újabb botrányoktól, a püspöki hatalom szívbe ütő érzése kontroll, megrovás és bosszú azok iránt, akik átlépik őket. Az egyháznak olyan szerető szülőnek kell lennie--kész hallgatni, érteni és támogatni. A korrekciónak enyhe és szeretetteljesnek kell lennie, nem bosszantó."
"Ma sajnos sokan az egyházban nem Szent Szeretetben vezetnek, hanem vaskezesen uralkodnak. Továbbá egy általános tagadási szellem mutatkozik meg a legutóbbi botrányokban--tagadás abban értelemben, hogy nem vállalják felelősséget saját hibájukért--tagadás az érzékében, hogy folytatják a vezetést hitelességvesztés ellenére--tagadás mennyei beavatkozások formájában jelenlétükkel."
"De amit senki sem tagadhatja, az felelőssége Isten előtt--feleltethetőség Jézusnak életükért a világon, és hivatásuk teljesítése."
"Sötét függöny esett le az egyházra, elzárva a legtöbb egyházvezetőt a nép és Szentlélek mozgásától. Ez azok választása volt, akik hatalom és pénzt választottak a Szent Szeretet helyett."
"Kérem, tedd ezt ismertté."