Kedd, július 24., 2012: (Szent Sarbel)
Jézus mondta: „Népem, nagyon szeretlek mindeteket, és ezt az időpontot, amikor üdvözöltem anyámat és apostolaimat, tanítási pillanattá tettem. Nem figyeltem el őket, hanem azt akartam, hogy a nép megértsen: azok, akik követik engem, testvéreimként és nővérémként fogadtatnak. Személyes kapcsolatot keresek mindenkivel az imádkozók közül. Amikor informális vagy formális ima során beszélsz velem, két szívünket szeretettel egyesíted. Ha igazán szeretsz engem, cselekedeteidben mutasd meg ezt, hogy jó keresztény példa lehessetek másoknak. Óvjátok szemeket és cselekedeteiteket, ne engedjetek a gonosznak kísértésbe csalni bűnre. Újra: ha szeretsz engem, nem teszel semmit az én irántam bűnt követő módon. Tisztaság és tökéletesség felé való törekvéssel képesed vagyok kegyelmemmel olyan értékes tanítvány lenni. A mennyországba jutáshoz tisztítsd meg magad minden emberi vágyaktól és örömöktől, hogy teljesen rám koncentrálhass, és szeress szomszédodat úgy, mint magát. Így fogtok vizsgázni az ítéletnél, így készüljetek a szakramentumaim segítségével.”
Jézus mondta: „Népem, korábban beszéltem veletek arról, hogy régi hagyomány volt, amikor a papok kihozták az oltáriszentséget menetben. Ebben a szentélyben a papi kar ezt a hagyományt megőrizte, mert az Igaz Jelenlétem érdemes arra, hogy a világ egészének mutassák be. Kevésbé hisznek benne sokan, mivel legtöbb fiam közül a papok félnek erről igazságról prédikálni. Sőt, néhány papomnak is nehézségei vannak az Igaz Jelenlétemben való hitben, és ezért engedtem Eukarisztikus csodákat, hogy megpróbáljam meggyőzni a papjaimat arról, hogy igazán jelen vagyok az oltáriszentségemben. Ezek a csodák általában vércseppeket jelentenek az áldott ostyáimról. Ezeket a csodákat sok hívő is segítettek abban, hogy hisznek az Igaz Jelenlétemben. Örvendjetek ezen ajándékomra, amit hagytam nektek e kor végéig.”