2011. június 20., hétfő:
Jézus így szólt: „Népem, néhányan talán megkérdőjelezhetik ezt a faanyagú deszkáról szóló beszédet. Az én korombeli nyelvben az emberek hiperbolákat vagy szóbeli túlzásokat használtak ahhoz, hogy egy dologot világos és nyilvánvalóvá tegyenek. Az embernek van hajlama mások hibáit javítani anélkül, hogy figyelnék a saját hibáira is. A közös üzenet az, hogy mindenki dolgozzon a sajnálatos hibákán és fejlessze lelkileg magát, mielőtt próbálna tanácsot adni másoknak a hibáikról. Ne legyetek kéteselők abban, ahogy bírálják másokat valamire, amit te is csinálsz saját cselekedeteidben. Engem hagyj meg ítélkezni az emberek cselekedetei felett, mert mindenkinek van elégért felelnie a sajnálatos hibáira. A legjobb közelítés helyett mások bírálatára, legyetek jó példa saját cselekedeteitekben, amikor jót teszel másoknak. Cselekedeteitek sokkal hangosabbak szavaitoknál, így figyeljetek arra, hogyan tanúskodtok hiteteket másokkal szemben.”
Jézus így szólt: „Népem, ez a tüszőfelhő az én valódi jelenlétemben az ostyában, amit ma láttok. Az Ótestamentumban volt egy Isten Atya felhője Mózes sátra felett. Ez az Isten Atyja és enyém szeretete sugárzik ki ebből a hatalmas felhőből. Szeretetem mindenki felé irányul, aki mind fizikai, mind lelkiségi gyógyítást igényel. Hatalmam kiment Naaman bőrbetegségéből az próféta útján. Azonos hatalom ment ki kezeimből a tíz csontok meggyógyítására. Ma is érem, hogy gyógyító szolgálatom sokakat érint mind fizikai, mind lelkiségi szempontból. Köszönetet mondjatok nekem minden gyógyítási ajándékért, amit az emberek ma is élveznek.”