2010. november 13., szombat: (Szent Ferenc Xavier Cabrini)
Jézus így mondta: „Népem, ma az evangélium arról szól, hogy egy állhatatos özvegy asszony kért igazságot egy korrupt bírótól. Az végül megadta neki, mert félt, hogy fizikai sérülést okozhat neki. Volt még egy olvasat a jótékonyságról, ahol egy férfi éjjel három kenyeret kérte vendégeiért másiktól. A házban lévő először vonakodott, de később felkelt és adta neki a kenyereket az látogató állhatatoskodása miatt. Így van, amikor te is hozzám fordulsz imádságos szándékaiddal. Néhányat azonnal megválaszolok, másokat viszont évekig kell állhatatosan imádkoznod, mert magas a díj az adott lélekért. Sőt, néha az imádságod válasza is „nem” lehet, ahogy papod javasolta. Tudom, mi jó lelkednek, ezért olyan imákat válaszolok meg, amelyek legjobban segíthetnek neked vagy azoknak a léleknek, akiket te imádkozol. Egy karmelita kolostorban vagy, ahol a nők állandóan hallgatva imádkoznak a világ bűnöséért. A világod annyira tele van gonosszággal, hogy minden nap szükséged van az imádságokra. Ez a hit hanyatlása egy másik jele a végidőkre, és ez is az oka annak, hogy ezt a kérdést tettem fel: „Találok-e még valahol földön hitet, amikor visszatérek?””