MARCOS: Mindig dicsőségessé legyen! (szünet) Ki vagy te, mennyei szépséges hercegnő? (szünet)
ÜZENET SZENT LÍDIA-TÓL
"Kedves testvérek! ÉN, LEADY, az Úr szolgálója és Isten anyja, áldom ma békét adok nektek.
Hívatottak vagytok az Úr munkásai lenni, hogy előkészítsétek a szőlőjét visszatérésére, s ezért igyekezzetek teljesíteni ezt a legértékesebb küldetést, hogy az Úr sok szentesség gyümölcsét találja meg, amikor végre vissza fog térni.
Légytek az Úr szőlőjének jó munkásai, kitartva minden nap: Isten szereteteben, erények gyakorlatában, mindennemű jótett gyakorlásában, az Úr parancsolatainek megtartásában és főleg úgy élve, mintha ma lenne a ti életetek utolsó napja, s már nem lennének holnapok nektek jó tetteket tenni Istennek és a lelkek megmentéséért. Hogy így lelketeitek, szívetek mindig buzgónak legyenek az elvégzéséhez annak, amit Isten tiől vár; hogy igazán nőjön minden nap: szeretettel, bölcsességgel és mindennemű jó tett gyümölcseivel.
Légytek az Úr szőlőjének jó munkásai, úgy élve, ahogy mi a Szentek éltünk, semmit nem számítva a világ ideiglenes dicsőségeiért, örömeiért és szerelmeiért, s mindig csak egy jót tekintve, az egyetlen szeretett tárgyat ti lelkeiteknek: a legfőbb jóra, Istenre magára és akaratára. Hogy így élve egyre többé Őért, életeitek legyenek tökéletes dalok szeretetének és dicsőségének az Úrnak.
Légyetek igaz életet élők a mennyei szerelem transzcendenciájában, s lelketeitek legyenek egyre inkább egy élő és tökéletes kép Isten szerelméről!
Légytek az Úr szőlőjének jó munkásai, mindig igyekezzetek kinyújtani ti lelketeket: hiányosságaitokat, gyengeségeiteket erősítsétek egyre többre a jónak és erősen tápláló élelemmel folyamatos, asszidűs, lángoló, belső, mély, összpontosított imádságban, s mindig inkább szívből. A Szentek életének meditációjával jó táplálékkal, olyan gazdag és értékes, oly mély és igaz meditációikkal. Hogy így ti lelkeitek Isten bölcsességével megtöltve a mennyei bölcsességet részesítsék előnyben az emberek bölcsebbéjénél. S hogy így lelketeitek legyenek győzedelmesek e világ, ezen idő vak bölcsebben, amely mindig egy vakonak és oly gyakran Isten bölcsebén ellenkező bölcsesség nélkül. Hogy így növekedjen ti lelkeitek egyre többre az isteni tudásban, szeretetében, akaratában, törvényében s legyenek bölcsek Ő szemében, megvetve mindazt amit a ördög, világ és hús titeket igazi jóként ajánl, s mindig keresvén a valódi drága dolgokat, amelyek az égiek.
Légyetek a Úr szőlőjének jó munkásai, mindig többet hozva Ön Szavait, Mária Legszentebb Szavait, Mi Szavunkat minden lelknek, akik még nem ismerik Bennünket. Hogy tudván Mi Szeretetünk, mennyire akarjuk megmenteni őket, mennyire szeretnénk, hogy örökké Boldogságban legyenek velünk a Mennyben, lelkek, szerelmet kötve az Úrhoz, a Boldog Szűz Máriahoz, a Mennyországhoz, adják magukat Bennünkhöz, adják magukat Bannak, engedjék vezetni Önket, formálni Önket, vezetni Önket egyre inkább a tökéletes teljesítés és az Úr akaratának irányába. Így ti lelkeitek, vetve a Szó szemét az Úrhoz annyi szívbe, sok szíven fog keimelni a szentség, jóság, szeretet és isteni élet magvai. És az Úr végül napról-napra látja, hogy a Szőlőjének nő, amíg zöld Szőlővé nem válik, egy zöldséget Ön legnagyobb örömére, dicsőségére és elégedettségére.
Légyetek a Úr szőlőjének jó munkásai, egyre többet adva példát az Üzenetek teljesítésére, egy példa engedelmességre az Úr Üzeneteihez, a példa engedelmességre és szeretetre az Isten Anyja Üzeneteihez, hogy így legyen. Légyek ti lelkeitek valóban nagyon fényes tükrök, amelyek adnak az Úrnak örömét abban, hogy látja Fényes Tünetét a lelkék, világ és nemzeteken terjedni, elűzve minden sötétséget és egyre inkább győzedelmeskedik Ön szeretete a pokol gonoszsága felett, fény a sötétség fölött, jó a rossz fölött.
Légyetek a Úr szőlőjének jó munkásai, kitartva minden jónak munkájában, elhagyva minden gonoszságtól, menekülve a bűn alkalmaitól és vitézül harcolva, hogy legyőzzék saját korrupt önmagukat, hogy igazi bajnokok lehessenek az Úrnak, érdemesek a dicsőség jelvényére és a koronára, amit Ön ad nekik, amikor eljön, hogy minden munkásnak adjon annak szerint, amint termelt, ahogy termelt és hol termelt.
Légyetek a Úr szőlőjének jó munkásai, úgy mint én is voltam, iparkodó, soha nem tétlen, az Úr akaratának keresésében, Ön akarata teljesítésében és Ön isteni áldása megvalósításában.
Hamarosan jön az Úr, hogy minden munkásnak adjon annak szerint, amint dolgozott. Teljesítsétek kezeteket jóval és szent gyümölcsökkel, szentesítve földi időtöket, legyetek a Úr szőlőjének jó munkásai.
Mindenkinek e pillanatban áldást adok és borítók az égi legdrágább és leggazdagabb áldásokkal.
Békét. Békét, Marcos, szerelmem, kedves barátom".
Szent Lydia
ÜNNEPET AUGUSZTUS 3-án
Lydia, a kereszténység elsőszülöttje Európában, egy pogány volt, aki inkább "istenféltő" volt, azaz a héber vallás hívője, zsidó volt Philippi-ben Makedóniaban, ahová Szent Pál apostol, Szilasz, Timótéusz és Lukács társaságában érkezett második missziós útján az 50-es években. A Krisztus misszionáriusi, miután léptek Európai földre, várta a szombatot, hogy találkozzanak a héber hívőkkel egy helyen, a folyó partján, ahol feltételezték, hogy gyűlhetnek össze (szinagóga hiányában) közös imára és valamilyen Szentírás-olvasásra. "Szombaton - mondja Szent Lukács az Apostolok cselekedeteiben -, kimentünk a kapun át a folyó partjára, ahol imádkozni gondoltunk. Leülve beszéltünk azokhoz a nőkhez, akik összegyűltek. Közülük egyiknek neve Lydia volt, bíborkereskedő Thyatira városából, aki Istenet tisztelte és hallgatta minket. Az Úr megnyitotta szívét, hogy Paulusz szavaihoz csatlakozzon. Lidiának gazdagnak kellett lennie és nagy hatalommal rendelkezett családjában, mivel a szövet, amivel foglalkozott, drága volt, és tanúvallomása elégséges volt arra, hogy rokonai kérjenek keresztelést, elfogadva otthonukban az üdvözítő misszionáriusokat vendéglátóként. Így szerezték meg Krisztus misszionáriusi első győzelmét Európai földön: egy nő, Lydia, prototípusa és szimbóluma mindazoknak a nőknek, akiket otthonuk falai közé fogadtak be, a hit lángja Krisztusban. A gazdag kereskedő, aki engedelmes volt az áldásra, előbb a lelki érdekeket helyezte elé az anyagiaktól, elhagyva a kereskedést, hogy más nőkkel együtt gyűlhessen proseucában (imaterem), a Gangas folyó partján. Lydia, akinek lelkét az apostoli szavak és a keresztelő áldás hozta meg, kedves ragasztóssággal kérte vagy inkább kényszerítette a misszionáriusokat, hogy fogadják el vendégszeretetét. Így lett Lidia háza az első közösségi központ, Európa első temploma. A filippiai egyház számára talán Lydia érdeme miatt Szent Pál érzelmes szentimentalitással szólt ebben "drága és ügyetlen", "öröm" és "korona". Bár hiányoznak információk Szűz Lidia kultuszáról, a szentségének jelei nyilvánvalóak gyors válaszában az áldásra.